Szabályok
> Bármikor csatlakozhatsz – a korábbi hónapok kitöltése nem kötelező, de persze szabad.
> Másold be a szabályokat és a kérdéseket a bejegyzésed elejére!
> A linktree segítségével jelöld a játék ötletgazdáját!
> Ha másnál láttad a taget, linkkel jelezd, hogy tőle hoztad!
> A játék platformfüggetlen – bárhol találkoztál vele, átviheted magadhoz, akkor is, ha más platformon vagy aktív.
> Jelölni szabad, de nem kötelező – beszállhatsz akkor is, ha senki nem hívott ki, és neked sem kell másokat jelölnöd. De ha szeretél meghívni embereket, megteheted, csak értesítsd őket.
> A bannert vinni szabad, de nem kötelező.
> Válaszolj a kérdésekre! (Ha van +1-es, azt se felejtsd ki!)
> Ha van ötleted, használd ki a +1 lehetőséget! (nem kötelező)
> Ha van kedved, kommenteld akár az ötletgazdához, akár ahhoz, akinél láttad a taget, hogy kitöltötted, hátha bekukkantanak hozzád! ;)
Február - Álarc
1. Szerepelt-e már valamelyik történetedben farsang, karnevál, álarcosbál, bármilyen beöltözős móka?
Sajnos eddig nem kapott szerepet nálam ilyesmi, pedig így felhozva, mennyire jó ötlet lenne :D
2. Ha egy hétre magadra ölthetnéd az egyik szereplőd bőrét, ki
lenne az és miért?
Hű, ezen a kérdésen rendesen leragadtam. Elég kegyetlen író vagyok, szóval az nálam eléggé alap, hogy főszereplő biztos nem jöhet szóba egyik történetből sem, mert őket annyira meggyötröm, hogy nem akarnék a helyükbe lépni.
Talán Viktóriát választanám a Sins és a Scars világából. Viktória a második legbefolyásosabb ember az Alvilágban, úgyhogy lenne beleszólásom a dolgokba, és lenne elég hatalmam, hogy változtathassak akár az egész világ működésén is. Ezen kívül Viktória intelligens, de emellett mégis elképesztően empatikus. Bár ez utóbbit szereti palástolni, és inkább ilyen elérhetetlen magaslatokban levő, megközelíthetetlen embernek tűnni, de közben mindig kiáll a sajátjaiért és gondoskodik róluk. Még a saját, személyes tragédiái ellenére is ő a szukkubuszok fogadott anyukája, és ezt nagyon tisztelem benne.
3. Szokták a szereplőid másnak mutatni magukat, mint amilyenek?
Ez elég gyakran megesik velük, igen :D
Elsőre rögtön Iraf ugrott be (a Selyemfiúból), akinek a palotabeli jelenléte teljesen egy hazugságra épül. Bár csatlakozik a királyné háreméhez, de ebben csak a bosszúszomja vezérli: hogy a királyné közelében kideríthesse annak gyengepontjait, és oda üthessen, ahol az a legjobban fáj.
De a főhőseimre általában igaz, hogy szeretnék palástolni a problémáikat a számukra fontos emberek előtt, mert nem akarják, hogy aggódjanak értük.
4. Igazi vagy írói álnév? Miért?
Nálam mindig is alap volt az álnév, az utóbbi években pedig még fontosabb lett számomra.
Alapvetően elég sötét hangulatú és kegyetlen, erotikus BL történeteket írok, és ezek a címkék közül már egy is előítéleteket szül, az meg pláne, ha az ember így halmozza őket.
Mindig is úgy gondoltam, hogy az írás egy nagyon explicit önkifejezési forma, egy történet sokat elmond az írójáról, csak nem úgy, ahogyan azt valaki, aki nem mozog ezekben a körökben, feltételezné. Mert egy író nem feltétlen ért egyet a főhőse döntéseivel, a karaktere világlátása nem a sajátja, ahogyan a vágyai sem az író vágyainak megtestesülése. Ezeket a félreértéseket pedig jobban szeretném elkerülni, ahogyan azt is, hogy a barátaim vagy a családom másképp nézzen rám emiatt.
5. Szoktál valakivel az írósról beszélgetni, vagy inkább
„rejtőzködő” típus vagy?
Nagyon, nagyon szeretek írásról beszélgetni, és az az én kis tragédiám, hogy nagyon félénk vagyok, ezért kevés olyan ember van, akivel ténylegesen, rendszeresen ki is tárgyaljuk a dolgainkat.
De nagy szerencsémre ott van nekem April, akivel nagyon hasonló az ízlésvilágunk, így könyvekről is könnyen tudunk beszélgetni, és én úgy vettem észre, az egymásnak előolvasás sem jelent problémát egyik oldalról sem, mert a történeteinkben is hasonló témákat tartunk fontosnak. Szóval szörnyen hálás vagyok ezért a barátságért, és remélem, sokáig kitart még :)
Kiadós dolgokról mostanság főleg Elizával szoktunk beszélgetni. Pontosabban, ő szokott segíteni nekem belátni a kulisszák mögé egy olyan világban, ahova én magam még nem nyertem betekintést. Elizának jelent már meg könyve, és fog is a jövőben, így sokat segít nekem megérteni az olyan dolgokból, hogy mi történik egy kiadóban.
Újabban pedig Ramival szoktunk word war-okat rendezni, ami mindkettőnket ösztökél arra, hogy a nagy mű végére érjünk.
De szívem szerint bárkivel beszélgetnék bármiről, legyen szó akár az írás folyamatáról vagy már a kiadásról, bármiről. Csak túl félénk vagyok random emberekre ráírni, hogy "helló, úgy látom, mi hasonlóan gondolkodunk ebben" vagy "én is hasonló problémákkal küzdök ez meg ez kapcsán". Attól tartok, teljesen hülyének néznének, és inkább elvenné a kedvem attól, hogy az írásról akarjak beszélgetni, mint meghozná.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése