És végre időben! Meghoztam Verébék történetének következő fejezetét, amiben közösen próbálnak megoldást találni Veréb problémáira.
Jó olvasást, vegyétek komolyan a korhatár jelölést! :)
És végre időben! Meghoztam Verébék történetének következő fejezetét, amiben közösen próbálnak megoldást találni Veréb problémáira.
Jó olvasást, vegyétek komolyan a korhatár jelölést! :)
Szóval, a beígért magyarázkodás, miért is tűntem el két hétre. Az elmúlt időben nagyon sok író, szerkesztő, egyéb könyvpiaci szereplő oldalán szembejött velem egyrészt a módosított gyermekvédelmi törvény, másrészt az új törvénytervezet, ami maximalizálná az új megjelenésekre adható kedvezményeket. És ez eléggé lehozott az életről.
És most ne értsetek félre, ezekről beszélni kell, és lehetőleg minél több kritikát megfogalmazni, hátha pont az lesz az utolsó csepp a pohárban, és végre kiborul a bili. De rám nyomasztóan hatottak ezek a hírek, és egy időre elvették az írástól, publikálástól, mindentől való kedvem.
Szükségem volt egy kis időre, hogy újra magamra találjak. És ez a magamra találás sem látszott meg rögtön a blogon, mert a kéziratomba öltem a hirtelen felszabaduló makacs energiáimat, aminek meg is lett az eredménye: sikerült befejeznem a Scars írását!
Most pihentetem az új kéziratot, és belefogtam egy régebbi történetem javításába, mert találtam egy roppant szimpatikus kiadót, ahol szeretnék próbálkozni, de a Sins-el ugye még mindig nem tehetem meg a pályázati feltételek miatt... Szóval átírok, javítgatok, és végre újra energiát akarok fektetni az online jelenlétbe is, és kitenni végre azt a jó sok félkészen várakozó bejegyzést, ami lassan a fejemre nő.
Úgyhogy hamarosan érkezik végre a Sins beígért fülszöveg leleplezője, az áprilisi körforgás tag, meg még pár meglepi is, úgyhogy ne menjetek messzire ;)
A mai fejezethez pedig jó olvasást kívánok, jövő héten folytatjuk! (most már tényleg)
A múlt heti fejezet pótlása is megérkezett végre!
A következőben (ami remélhetőleg már tényleg időben fog érkezni, hétfőn) szeretnék mesélni róla, mi minden akasztotta meg a blogolási lázamat, de egyelőre csak örüljünk, hogy tizedik fejezet, és ezzel az első visszaemlékezős blokk végére is érünk. Kiderül, hogyan végződött Veréb első nagy szerelmi sztorija Patrikkal, úgyhogy felkészülni, kicsit szívfacsaró jelenetek következnek...
Jó olvasást!
Nem megy nekem ez az ütemterv, igaz? :D
Azért higgyétek el, igyekszem. Szóval itt a pótlása annak a fejezetnek, aminek két héttel ezelőtt kellett volna kikerülnie, és amiben még mindig Veréb gyerekkorában időzünk: most megtudhatjuk, hogyan és miért szívta el élete első cigarettáját.
Jó olvasást!
Folytatódik a kalandozás Veréb gyerekkorában. Ismét az iskolai évei vannak terítéken, és az első nagy szerelem, na meg hogy mi mindent is tesz meg azért, hogy felhívja magára a szeretett fiú figyelmét...
Közben pedig pályázatos híreim is vannak: a múlt héten megkaptam az értesítőt, hogy a Sins átjutott a második fordulón is! Nagyon boldog vagyok, és most még izgatottabban várom, mi lesz a verseny vége :) És elhatároztam, hogy ha már így alakult, akkor ezt a jó hírt itt, a blogon is megünneplem, és megmutatom végre a Sins fülszövegét és az Abeth által készített, csodálatos borítót! Úgyhogy a héten később még jelentkezem ezekkel.
Addig pedig jó olvasást az új fejezethez!
El sem hiszem, de elérkeztünk az első flashback részhez!
Amikor eredetileg megírtam ezt a történetet (kézzel, két füzetbe), akkor még nem voltak benne a Veréb múltjára vonatkozó részek. De amikor elkezdtem begépelni, akkor úgy éreztem, hogy hiányzik belőle, honnan, hogyan is kezdődött Veréb és Boti kapcsolata, hogyan építették fel a közös otthonukat.
Így megszülettek a flashback részek, amik néhány részes tömörülésekben ágyazódtak be a történetbe.
Akkor nyilván roppant eredetinek gondoltam, hogy a két időbeli szál ellentétes érzelmi ívekre épül, és amíg a múltban a kapcsolatuk felépülését láthatjuk, addig a jelenben lassan tönkreteszik őket Veréb kötelességei... Ma már ott tartok, hogy több ilyen történetet is olvastam, de attól még mindig szeretem ezt a fajta felépítést.
Úgyhogy felkészülni, mert bébi Veréb irtó cuki, de nagyon szívszorító helyzetekbe is keveredik.
Sajnos nem sikerült hét közben még egy plusz fejezetet hoznom, mint ahogy reméltem, de igazából már annak is örülök, hogy a hétfői feltöltéseket tudom tartani, így egyelőre maradjunk meg ennél :)
Nyilván a bennem levő kisördög türelmetlenkedik, és azt sugallja, hogy gyorsan töltsek fel minél többet a régi írásaim közül, hogy aztán végre az újdonságokra koncentrálhassak... De attól tartok, hogy az újdonságaimból meg nem tudnék egy stabil, rendszeres aktivitást fenntartani, így egyelőre inkább támaszkodom a néhány éves firkálmányaimra is. Az újrakezdők előnye, hogy már feltorlódott egy kis tartalék, mióta legutóbb blogot mondhattam magaménak :D
Szóval ez az én hozzáállásom, de nyugodtan írjátok meg a tiéteket is: milyen rendszerességgel, mit szeretnétek itt olvasni?
UI: frissítettem végre a Rólam menüpontot is, úgyhogy aki szeretne kicsit több háttérinfóval gazdagodni, az most már megtalálja :)
Rövidke fejezet, egy kis vihar előtti, baljós csend. Veréb túl van a legrosszabbon, de még nem áll készen rá, hogy megbeszélje a dolgot Botival. Csak felejteni akar. De vajon mit szól ehhez a másik?
Kárpótlásképp igyekszem a héten érkezni még egy fejezettel :)
A mostanival meg is volt az első késésem, szerencsére csak egy napot csúsztam, és már itt is vagyok!
Mentségemre szóljon, gyermek éppen úgy gondolja, hogy az alvás csak a gyengéknek kell. Miután képes fél éjszaka nyöszörögni, tegnap még délután sem volt hajlandó aludni egy percet sem, ami úgy tűnik, engem jobban megviselt, mint őt, főleg, hogy ebben az időben szoktam előkészíteni a bejegyzéseimet is.
De hallelujah, ma kidőlt, amit maximálisan ki is akarok használni, és az elmaradozott olvasásaimat is bepótlom végre, ha kint a bejegyzés :)
A mai fejezetről röviden: kicsit több minden kiderül a szaporítási programról, és Veréb első útjára is sor kerül a központba. Vagyis több minden kiderül az alternatív valóság alternatív részéből, és arról, miért is van szükség Veréb emberiséget megmentő szolgálataira.
Jó olvasást!
A hármas a kedvenc számom, úgyhogy talán nem véletlen, hogy ennyire szeretem Verébék történetének harmadik fejezetét :) Érdekes volt elképzelnem a fiúk reakcióját a hírekre, hogy hogyan teszik túl magukat a sokkon, majd egymást támogatva leülnek megbeszélni, hogyan is kezelhetnék a helyzetet. Szerintem ők voltak az első párosom, akik ennyire érettek, és ilyen jól állnak a konfliktus kezeléshez.
De érdekel a ti véleményetek is: szerintetek jó döntést hoztak, és bírni fogják a következményeit?
Egyéb hírek is vannak most: a Maxim kiadó megosztotta a facebook oldalán, hogy a pályázat előszűrésének eredménye egy hónapot csúszik, és áprilisban kerül majd lezárásra. Úgyhogy remélem, jövő hónapban jó hírekkel szolgálhatok majd! :)
Máris jelentkezem a folytatással!
Köszönöm, hogy visszatértetek, és remélem, a folytatás sem fog csalódást okozni! Főleg, hogy a mostani részből kiderül Veréb tesztjének az eredménye... Ha olvastátok, írjátok meg: az lett, amire számítottatok? :)
Kis kattintás nekem, nagy lépés a blognak!
Amikor elhatároztam, hogy újra kezdem a blogolást, akkor már tudtam, hogy biztosan részben történetes blog lesz belőle, még ha időről időre más típusú bejegyzéseket is szeretnék hozni. Nyitáskor mégis a részletek még ködösek voltak előttem is, ezért eddig inkább a mesélős bejegyzések kerültek előtérbe, de így utólag nem is bántam meg ezt. Úgy érzem, hogy az elmúlt két hónapban bizonyítottam magamnak, hogy képes vagyok kitartani és egy havi aktivitást minimum produkálni, és most jön az igazi próbatétel: a heti egyszeri frissítés ígérete.
Igen, igyekezni fogok minden hétfőn idetolni a képem, és produkálni egy friss fejezetet. És ha ezt a próbatételt is megugrom, akkor megfogadtam, hogy azzal jutalmazom meg magam, hogy segítséget kérek a blog kinézetével kapcsolatban, és kicsit szebbé és egyedibbé varázsoljuk a külsejét.
UI: nézegessétek a történetek menüpontot is, mert frissítettem a leírásokat és egyéb infókat, és ott szeretnék majd naprakész, átlátható tartalomjegyzéket is vezetni.
És most már, hogy tényleg kifogytam a szavakból, jó olvasást!